Ébred a lét
A világ fölött az élet lengett,
mint milliónyi gyöngygolyó.
Ásítása hajnalt zengett:
a napfényben fürgén pislogó.
Fényrőzsébe halt az éjjel,
dalra fakadt ezernyi hang.
Harmatvízben a reggel lépdelt,
és megszólalt egy kis harang.
Dércsipkét kötött a reggel,
az élet folytonos s örök.
Tele van szép üzenettel,
alkut csak jövővel kötök...
Elmúlt az éj, múlt hordozója,
életet lehelt most a Nap.
Elhullt milliárdnyi kromoszóma,
és lett újjá pár pillanat alatt.