Mondd
Mondd, mit ér az élet,
ha csak a vagyonod félted?
Ha nem látsz mást,
csak az önámítást.
Ha nem veszed észre
a madarat az ágon,
és nem bűvöl el az ének,
ha nem éled át
a tündérmeséket,
ha nem érzed illatát
a lüktető tavasznak,
s nem nyitod ki lelked
az eső illatának.
Mondd, mit ér az élet,
ha nem látod csukott
szemmel is a szépet?
Ha nem fürödtél
kócos hajnalok
langyos harmatában,
ha nem hittél soha
a sokszor fájó,
de gyönyörű világban.
Mondd, mit ér az élet,
ha elveszel a zajos,
hömpölygő tömegben?
S elmúlsz névtelen
ebben az őrületben.
Vedd észre újra a világot,
azt az embert, ki egykor
a Kánaánra vágyott.
Hisz ott van minden benned
csak meg kell keresned.